A több napos csapadék nem oldotta meg a gondokat

Minden esőre szükség van és örülni is kell neki – természetesen így voltak ezzel a gazdálkodók az elmúlt napokban. Ha területi eloszlásban nézzük a csapadékos időjárást, akkor nagyon kevés helyen lehetnek elégedettek a gazdák és nem igazán mondhatják azt, hogy ennyi is elég volt. A keleti országrészből indulva észak és dél felé 10-20 milliméternyi csapadék esett, ami rendkívül kevés. A talajok vízzel való telítettsége alapján nyugat felé már folyamatos az emelkedés, ami akár a 75 százalékot is eléri. Az előbb említett keleti, déli térségben viszont ugyanekkora a vízhiány.

Békésben 25 centiméterrel csökkent a talaj nedvességtartalma, mert a 20 milliméter csapadék nagyon kevés volt a telítődéshez. Ebből is látszik, hogy nagyon kettészakadt az ország. Az ország felső részein és a vízgyűjtő területeken elég sok csapadék esett, ezért az észak-nógrádi folyók áradnak és el kellett rendelni az elsőfokú védekezést Nógrádszakállnál, de a Sajón, a Tarnán és a Zagyván is várható az árhullám levonulása, tehát az országnak az a része bőven kapott csapadékot, a többi viszont lényegesen kevesebbet.
 
Zászlós Tibor, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara alelnöke saját térségéből hozott példát. Mint mondja, az ország közepén található Mezőségre azt mondják, hogy csapadékkal elfogadhatóan ellátott, viszont ebben az évben – az elmúlt öt csapadékos napot is beleértve – 440 milliméter csapadék esett. Tavaly Békéssámsonban esett a legkevesebb csapadék 467 milliméter, tehát a Mezőségben sem érték el azt a szintet, ami a tavalyi legkevesebb csapadékot felmutató Békésben volt.

-A csongrádi területeken most is több, mint 150 milliméter csapadék jelenleg is hiányzik a talajból. Összességében 8 köbkilométernyi víz hiányzik ebben a térségben a talajból, míg a Nyírségben 6 köbkilométernyi, ezért a bejövő vizeink most már nem érik el a 112 köbkilométert egy évben, hanem csak a 100-at, Az altalajaink vízhiánya 10 és 20 százalék között mozog és ezért is fontos a Vizet a tájba program, amikor a téli időszakban fel lehet tölteni a tározókat, csatornákat, mert fennáll a veszélye az ideihez hasonló tavaszi hidrológiai aszálynak -összegezte Zászlós Tibor, aki emlékeztetett az Ínség-szikla márciusi megjelenésére a Duna alacsony vízállása miatt, amire 1830 óta nem volt példa, vagyis azóta, mióta elkezdték jegyezni a Duna vízszintjét.

A nagy folyóink vízhozama tehát lényegesen csökken, viszont eddig 1 köbkilométernyi vizet sikerült megőrizni, ami tízszerese az éves kiöntözött mennyiségnek, ami fele a Balaton vízmennyiségének – ez jelentős előrelépés a kamarai szakember szerint. Ha ez folytatódik, akkor komoly esély van arra, hogy az altalajaink vízkészlete összeérjen a felső talajréteg vízzel telített részével. Jelenleg akár több méter különbség van, ahol teljesen száraz a föld, ezért országszerte az altalajaink vízjárása teljesen megszűnt, vagyis elvált a felső talajrész és az altalaj vízháztartása. Ezért száradnak az erdőink is.