A tavalyi év kiemelkedő volt az agrártámogatások terén
A gazdálkodóknak eddig is fel volt adva a lecke, most azonban a kilátástalanság, a Közös Agrár Politikán belüli szigorú előírások és adminisztratív terhek tovább növelték a gondokat. Tavaly rekordmértékű agrártámogatáshoz jutottak a hazai agrárpiaci szereplők, de a továbbra is bizonytalan piaci és gazdasági környezetben létfontosságú, hogy a nekik járó támogatási összegekhez az idén is hozzáférhessenek – hangzott el a Portfolio Agrárium 2024 Konferencián, Kecskeméten.
Detre Miklós, a Magyar Államkincstár elnökhelyettese előadása során elmondta, hogy az előző év az agrártámogatások területén rendkívül kiemelkedő volt. A kifizetések pedig idén sem álltak le, mintegy 141 milliárd kifizetés történt meg március első feléig.
„Izgalmas időszakot élünk meg, az előző ciklus zárása nem történt meg, az új ciklus pedig gőzerővel indul majd meg. Ez a két ciklus egymásra csúszik, ami egy komoly feladat lesz nekünk is és a termelőknek is.”
Mint kiderült, több mint tízezer projekt kapcsán nem került még sor a záró kifizetési igénylés benyújtására. Detre Miklós hangsúlyozta, kiemelten fontos a kifizetési igénylések folyamatos benyújtása és az, hogy ezek megfelelő minőségben érkezzenek be, megfelelő dokumentumokkal. Idén a TMR is kiterjesztésre kerül, sok új ellenőrzési típus jelenik meg, többek között az öntözés, a kötelező kaszálás, a zöldugar és a talajtakarás.
Purgai Ferenc, a Talentis Agro Csoport nyugati tagvállalatok vezérigazgatója a konferencia kerekasztal-beszélgetésén elmondta, hogy új gazdasági környezettel szembesültek.
„Ha az inputanyagok ára nem változik jelentősen, akkor a növénytermesztők nagy százaléka idén nem tud eredményt realizálni. Ha pedig tovább súlyosbodik a helyzet, és egyre több feltételhez kötik uniós szinten is a termelést, nem tesznek megfelelő szabályozást a rendszerbe, akkor mindez az egész gazdatársadalom versenyképességére kedvezőtlenül fog hatni” – tette hozzá.
Könnyíteni kell a rendszert
Az Európai Bizottság a Közös Agrár Politika stratégiai terveiről szóló rendelet egyes feltételeinek célzott felülvizsgálatát javasolja az uniós gazdálkodókra nehezedő adminisztratív terhek enyhítésére. A javaslatok célja, hogy csökkentsék az uniós gazdálkodók ellenőrzési terheit, és nagyobb rugalmasságot biztosítsanak számukra bizonyos környezetvédelmi feltételek betartásához, miközben fenntartják a jelenlegi KAP magas szintű környezetvédelmi és éghajlati ambícióit.
Juhász Anikó, az Agrárminisztérium helyettes államtitkára elmondta, hogy az Agrárminisztérium minden lehetséges eszközzel küzd Brüsszelben a Közös Agrárpolitika uniós szabályainak egyszerűsítéséért. Most pedig a gazdálkodók is közvetlenül jelezhetik egy uniós online felmérés keretében Brüsszel felé, hogy a támogatásokhoz kapcsolódó mely eljárások és szabályok kapcsán ütköznek nehézségekbe, mely terheket érzik a legsúlyosabbnak.
„Magyarország azonnal reagált, amikor 2024 februárjában a széles körű európai gazdatüntetések nyomán, az elmúlt egy év tapasztalatai alapján felmerült a lehetősége a Közös Agrárpolitika 2023-tól alkalmazandó új szabály- és eszközrendszere egyszerűsítésének. Az EU belga elnöksége felé 45 érdemi javaslatot fogalmazott meg hazánk a gazdálkodókra nehezedő szigorú előírások és adminisztratív terhek enyhítése, továbbá a kötelező ellenőrzések csökkentése érdekében” – nyilatkozta Juhász Anikó.
Győrffy Balázs, a NAK elnöke kifejtette, hogy ha az EU pénzt ad, ellenőrizni szeretné, mire adta oda azt.. „Figyelembe kellene venni, hogy a gazdák termelésre berendezkedett emberek, nem az adminisztráció a fő feladatuk. A falugazdász hálózat viszont jól vizsgázott az elmúlt időkben, egyúttal elképesztően megnőtt a munkájuk is, ami miatt plusz 160 embert kellett felvenni. Ezek a nehézségek pedig gazdálkodói szinten is jelentkeznek. Szokatlan volt az is, hogy a falugazdászokat sok új ember is megkereste, számos úgynevezett tisztázó kérdést tettek fel. Ez is egy jelzés volt, hogy bonyolult az új rendszer” – mondta a kamarai elnök.
Detre Miklós elmondta, tavaly soha nem látott méretű reformhoz kellett igazítani a rendszert, ez jelentette az igazi kihívást. „2023-hoz hasonlóan idén is strukturáltan fogjuk majd az egységes kérelmeket megjelentetni. Kiugró újdonságokra nem számítok benne. Egyúttal együtt örülünk minden olyan döntésnek, ami a gazdák életét könnyíti és egyszerűsíti.”
Tarolt ez a támogatás
Az Agro-ökológiai Program (AÖP) a 2023-tól induló Közös Agrárpolitika (KAP) Stratégiai Terv által meghatározott I. pilléres támogatási keretrendszer talán legfontosabb új támogatási eleme volt. Ezzel kapcsolatban Vajda Péter, a Phylazonit Kft. ügyvezetője kifejtette, hogy a gazdálkodóknak a menüpontos rendszer nagy segítség volt. Maga a program, a kiírása és a menüpontjai is termelőbarátok, ami szintén nagyon fontos.
„Könnyen teljesíthető és adminisztrálható támogatási forma a lehetőségekhez képest. Az ellenőrzések is rendben voltak, amikről én hallottam. Ráadásul segített, hogy valóban környezettudatosabb termelés kezdődhessen meg itthon” – mondta.
Mindezzel Purgai Ferenc is egyetértett. Hozzátette: „Kellő rugalmasság is volt benne, az itt elérhető támogatási összegeket okszerű gazdálkodás mellett, minimális túlvállalással lehetett is teljesíteni”.