A tárolókapacitás biztosított a jó minőségű gabonának
Az a tény, hogy nagy termésre nem kellett számítani a Dél-Alföldön, azt előre tudták a gazdálkodók, mert márciusban és áprilisban teljesen csapadékmentes volt az ország, ami miatt 4,3 tonna körül alakult az őszi árpa átlagtermése, amelyhez képest mindig gyengébb eredményt hoz a búza, ami 3 tonna lett ebben az évben. Emiatt nem várható 4 millió tonna termés az országban, ezért 1 millió tonnával kevesebbel kell gazdálkodni a megszokotthoz képest. Ez a mennyiség még mindig elegendő a hazai szükségletek fedezésére, de kevesebb jut exportra.
Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke az előzményekről nyilatkozva azt mondta, hogy a július eleji hőség az őszi kalászosoknál kényszerérést idézett elő, ami miatt június első napjaiban elindult az aratás az őszi árpával és ez a kényszerérés okozta azt, hogy a hosszú, középhosszú tenyésztési idejű kalászosok is egymásba értek, tehát megsültek a kényszerű érés következtében, ami miatt kisebbek a szemek, nehezebb volt a betakarítás és nagyobb volt a szempergési veszteség. Ennek ellenére jól haladtak az aratással.
-A gabona minőségét, mennyiségét és az aratás menetét a vízhiány és a magunk mögött hagyott extrém meleg alakította. Az elmúlt időszakban megváltoztak a felhasználási arányok: 1,1 millió tonnát használunk fel malomipari célokra, míg 1,4 millió tonna megy takarmányozási szükségletekre, exportalapra 500 ezer tonnával lehet számolni – szemben a régi 1,5 millió tonna árualappal -összegezte Petőházi Tamás.
A nyár elején megkérdezett gazdák sem mondtak túl sok bíztató dolgot az idei kilátásokról: azt jelezték előre, hogy takarmány minőségű lesz a gabona, amelynek összességében sincsenek jó mutatói idén. Ennek elsősorban az időjárás az oka, mert kevés volt az eső és az is későn jött. Az árpának valamennyit ért, de a búzának egy hónapot késett az eső. Emiatt nem voltak teltek a kalászok, bár az árpa így is elfogadható, a búza termése pedig gyenge.
Évek óta nagy vesztese a klímaváltozásnak a kukorica: ha visszaemlékszünk, akkor ez már a negyedik olyan aszályos év, amelynek hatására a vetésterülete jelentősen visszaszorult és 600 ezer hektár alá esett a korábbi 1,2 millió hektárról országszerte évtizedeken keresztül. Petőházi Tamás szerint az Alföldön nem nagyon termesztenek már kukoricát, esetleg csak öntözött körülmények között, ehelyett a napraforgó tör előre 780 ezer hektáron az országban. Az idei az első alkalom, hogy a napraforgó vetésterülete nagyobb, mint a kukoricáé.
A szakember végül azt mondta: a termesztők bízhatnak abban, hogy a 70 ezer forintos felvásárlási árak itthon is beköszöntenek, a tárolókapacitás pedig ehhez biztosított, hiszen 20 millió tonna jó minőségű gabona tárolása is megoldható Magyarországon.