A Talentis Agro az agrárium hosszú távú szereplője marad

Alapos átrendeződés figyelhető meg az agrárium egyes ágazataiban, így például a tejtermelésben, az állattenyésztésben és a növénytermesztésben. A hatékonyság egyik feltétele a szervezettség, az integráció és a nagyobb birtokméret. Ez a kisebb termelőknek is ad egyfajta termelési biztonságot, a nagyobbak pedig a finanszírozáson keresztül támaszkodhatnak a kisebbekre is. Az új uniós Közös Agrárpolitikának köszönhetően több ezer milliárdos hazai és brüsszeli támogatás áramlik majd az ágazatba, amelynek vannak kiemelt területei – ilyen az öntözés, az élelmiszer feldolgozás, vagy a korszerű állattartás. Purgai Ferenc lassan két évtizede dolgozik több meghatározó cégnél vezető beosztásban, ezért a holdingban és a mezőgazdaságban végbemenő változások nagy kihívást jelentenek számára is.

-Eddig a vezérigazgató-helyettesi pozíció nem létezett a holdingban. Mi indokolta a létrehozását?

– A Talentis Agro Holding Magyarország legdinamikusabban fejlődő mezőgazdasági vállalkozása. Folyamatos akvizíciók révén a 2018-as alapításkori nagyságához képest csaknem négyszeresére nőtt a művelt szántóterülete, a tehén létszám közel 8500 főre bővült. Egy ilyen nagyságrendű csoport működése rengeteg feladatot és vezetői döntést jelent. Segíteni kell a vertikális és horizontális irányítási szintek együttműködését, valamint ezek közös, hatékony munkavégzését a kitűzött célok és az eredményes gazdálkodás elérése érdekében.

-Egyszerre két pozíciót jelent ez az Ön számára? Tehát a nyugat-dunántúli vállalatok felügyelete mellett a TA vezérigazgató-helyettesévé is kinevezték?

– A kinevezés csak a Talentis Agro, mint irányító tagvállalat oldaláról jelent újdonságot számomra. A cégcsoport egyes nyugati vállalatainál már 2005 óta dolgoztam első számú vezetőként, igaz felváltva, majd 2019-től vagyok mindhárom nyugat-magyarországi cégnél vezérigazgató. A jelenlegi állapot köztes jellegű, a nyugati társaságok irányítását más fogja átvenni, így csak egy beosztásom lesz.

-Pár év alatt sokat változott, erősödött a holding. Hogyan értékeli ezt a folyamatot?

– Európa egész területén megfigyelhető az átlagos birtokméret növekedése. Az agrárágazat jövedelem termelő képessége nagymértékben csökkent az orosz-ukrán háború kitörése óta, ezért a nagyobb területen, nagy teljesítményű gépekkel munkát végzők előnyösebb helyzetben vannak. A terményárak csökkenése az állattenyésztéssel rendelkezőket segíti. Mindkét előbb említett feltétellel rendelkezünk, így csoportunknak szükségszerűen menni kell előre, hatékonyan és a nagyság előnyeit kihasználva kell működnünk.

-Mely területek lettek igazán kiemelve, megerősítve? 

– Az egyik legfontosabb célterület, amire fókuszálunk, az az öntözés fejlesztése. Az egyre szélsőségesebben alakuló időjárás miatt a termésbiztonság növelése érdekében erőteljesen növeljük az öntözhető terület nagyságát, szerencsére ennek fontosságát a kormányunk is felismerte, így támogatott formában tehetjük ezt meg. A növekvő árualap korszerű tárolására és kezelésére irányuló beruházásaink elkészültek, a lokálisan előforduló értékesítési kényszer ezzel megszűnt. Kiemelten kezeljük az állattenyésztés fejlesztését, mindkét stratégiai ágazatunkban (szarvasmarha és pulyka) új technológiai és építészeti elemeket tervezünk megvalósítani, illetve már folyamatban is vannak kivitelezési munkák.

-Hogyan sikerült átvészelni ezeket a nehéz éveket? Például a koronavírust, az aszályt, vagy az energiaválságot.

– Komoly erőpróba volt az elmúlt pár év. A koronavírus eddig ismeretlen problémákkal szembesítette a társaságot és partnereit, emlékszünk még az európai logisztikai összeomlásra, ilyen körülmények között kellett például a mindennapos szállítási feladatokat teljesíteni, gondolok itt elsősorban a nyers tej, élőállat, takarmány, stb. szállítására. A csoportos megbetegedések és hiányzások esetére helyettesítési forgatókönyvet készítettünk és alkalmaztunk, ám alig csendesedett le a járvány, jött a háború és ennek következtében az energiaválság. Önkorlátozási intézkedéseket, ágazati prioritásokat dolgoztunk ki, az input alapanyagok felhasználását a minimumra csökkentettük. A körültekintő költség gazdálkodással lehetett a sok negatív hatást kompenzálni, de a holding eredményét így is negatívan érintette az időszak.

-Milyen új területeket szeretnének erősíteni? Melyek lehetnek az új kitörési lehetőségek?

– Az átrendeződő globális terménypiac a korábban legjelentősebb gabonanövények jövedelmezőségét alapvetően átalakította. Két lehetőségünk van: a gabonák előállítási önköltségének csökkentése, vagy szaporulati fokának emelése vetőmag előállítás céljából, illetve új gazdasági növények termesztése. A csoport új elemként bevonta a vetett növényei közé a cukorrépát, ami az idei évben vizsgázik és nagy várakozásaink vannak vele kapcsolatban, valamint számottevő felületen van zöldségnövényünk, akár másodvetésben is. Természetesen ezek csak öntözött körülmények között képzelhetők el, ezért területi és nagyságrendi korlátokkal is számolni kell.

-Hogyan lehet alkalmazkodni a környezeti kihívásokhoz?

– Először is, amint már említettem, péládul az öntözhető területeink növelésével és ezen keresztül a terület egységre jutó árbevételünk növelésével. Az alkalmazott növénytermesztési technológia átalakítása már elkezdődött, ezt folytatnunk kell. Gondolok itt a forgatás nélküli, vízmegőrző talajművelésre, a precíziós gazdálkodásra, a talajtakarás alkalmazására. Átfogó programot kell alkotnunk a képződő trágya (istálló és hígtrágya egyaránt) tudatos, tervszerű, időzített hasznosítására. Ügyelnünk kell a vetésszerkezeti tervezés adta lehetőségek kiaknázására, az akár az egyes tagvállalatok területi határain átnyúló termesztési tömbök kialakításával a gépkapacitás jobb kihasználása érdekében – ehhez a megfelelő teljesítményű gépkapcsolatokat kell meghatároznunk, hiányzó elemeit beszereznünk. Úgy gondolom, a cégcsoport ezekre a teendőkre fel van készülve és jövőbeli további fejlődése biztosított, a magyar mezőgazdaságnak hosszú távon egyik meghatározó szereplői leszünk.