A szilvára minden mennyiségben igényt tart a piac
A kereskedők idén nagy érdeklődést mutattak a szilva iránt, míg a konzervgyárak visszafogottabbak voltak, de ez nem szegte a kedvét a termelőknek, mert könnyen megtalálták a különböző értékesítési csatornákat. A háziasszonyoktól a viszonteladókig mindenki lecsapott a kínálkozó lehetőségre, míg a konzervgyárak csak nyomott árakon vásárolták volna fel. A termelők szerencsére választhattak, mert a szilvára más irányból is mutatkozott igény.
Zimmermann István, a Talentis Agro Zrt. igazgatósági tagja szerint a frissen szedett gyümölcsökre továbbra is igényt tartanak a felhasználók és ezt a felvásárlók is nagyon jól tudják, ezért az ár tárgyalások eléggé egyoldalúak, mert a termelőnek sok mozgástere nincs, különben ott marad a nyakán a gyümölcs. – Emiatt magas árakat nehéz kiharcolni. De vannak, akik ennek ellenére fantáziát és kitörési lehetőséget látnak a csonthéjas gyümölcsök termesztésében – tette hozzá.
Ezt támasztja alá az, hogy idén sokan keresik a cefrének való szilvát, ugyanis a pálinkánál továbbra is az alapfajtának számít ez a gyümölcs. Idén a közepestől erősebb a termés, de ehhez kellett a megfelelő tápanyag gazdálkodás és növényvédelem is. Észak-Magyarországon a Lepoticával kezdődött a szüret, de a Zelena is előbbre jött két héttel, így ehhez kellett igazodni. Népszerű az Elena fajta, melyet keresi a konzervipar is, mert vírusellenálló és könnyen beszerezhetők az ilyen alanyok.
Ezt már a konzervgyár is megvásárolja, de a szilva sokoldalúságát bizonyítja, hogy lekvárnak, cefrének és frissen fogyasztva is alkalmas. Két héttel előrébb járt a természet a szilva szüretével is, de a hozzáértők jól tudják, hogy ilyenkor érdemes szinte tovább érlelni némelyiket, hogy lekvárként is lehessen értékesíteni.
Főleg Kelet-Magyarországon népszerű a szilvalekvár, ott sokan alkalmazkodnak az igényekhez és be is szerzik a korszerűbb saválló, dupla falú gőzüstöt, amelyben nem ég oda az alapanyag. A bizonyítottan bevált fajtáknak az igazi területe ott található, hiszen a nemtudom nevű szilva az eredeti nemesítési helyén fejti ki igazán az adottságait. Évjárattól függ, hogy egy mázsa lekvárhoz mennyi szilva kell, általában négyszer annyi, viszont ha kevesebb a nedvesség, akkor jobb a kihozatal és kevesebb energia kell az igazán jó szilvalekvárhoz.
A nagyüzem most is tart az országnak ebben a részében, hiszen a viszonteladók és a háziasszonyok is keresik a szilvát, a szedés és főzés pedig folyamatosan történik.
Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye 1654 hektár, Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Jász-Nagykun-Szolnok vármegye további 895 hektár szilvatermő területet ad. Bács-Kiskun vármegyében 1180 hektáron termelünk szilvát, míg Pest vármegyében 897 hektár a termőterület. Ezzel Északkelet-Magyarország rendelkezik a termőterület 40-45 százalékával, az ország középső része pedig bő egyharmadot ad a termőfelületből.
A legnagyobb területen termelt fajták közé tartoznak a Katinka, a Cacanska Lepotica, a Cacanska Rana, a Bluefree, a Stanley, a President és a Top-sorozat fajtái. A termés bő fele a feldolgozóiparba kerül (magyarországi vagy esetleges módon külföldi, döntően német), míg kevesebb mint 50 százaléka a hazai, kisebb hányadban pedig a külföldi friss piacon kerül értékesítésre.