A sikeres növényvédelem a jó kondíciójú talajban kezdődik

Idén is nagy volt az érdeklődés azokon a szakmai rendezvényeken, melyeknek a talajaink állapota volt a fő témája. Azt már senki nem vitatja, hogy változásra van szükség a művelésben, hiszen termőtalajaink folyamatosan leépülnek. Csökken a talaj szervesanyagtartalma és tápanyagellátottsága, ezért egyre kevésbé képes ellenállni az aszálynak és a szélsőséges időjárásnak. Sokan ezért már lassan évek óta nem szántják a földjüket, ezért ezeken a bemutatókon most először láthatták, hogy milyen különbséget mutat a talaj a forgatás nélkül művelt területen.

Több gazda arról számolt be, hogy azóta teljesen más lett a talajszerkezet: nem poros, sokkal jobban hasznosítja és megtartja a vizet, valamint tovább marad zöld a kukorica, ami a terméseredményekben is megmutatkozik. A különbség nem csak a felszínen, hanem a talaj mélyén is látható. A rendezvények szinte állandó meghívott előadója Dobos Endre, a Magyar Talajtani Társaság elnöke, aki többször is utalt rá, hogy az időjárást és a klímát nem tudjuk megváltoztatni. Ezt azzal egészítette ki, hogy a klimatikus hatások mellett a meleghullámokra történő rásegítés és a nem tárolt víz olyan problémák, melyek az agráriumot is szembesítik azzal, hogy a fenntarthatatlan folyamatok mellékhatásai felerősödnek.

-Ezeken kell változtatni, ezért a termőtalajok megőrzése kulcskérdés a mezőgazdaságban, mert az egészséges talaj jobb vízmegtartó képességet, kiegyensúlyozottabb tápanyagellátást és biztonságosabb terméshozamot jelent a gazdáknak -összegezte Dobos Endre.

A 2026-os év különösen komoly próbatétel elé állította a mezőgazdaság szereplőit. A tavasztól erősödő csapadékhiány, a hosszan tartó száraz időszakok, a talajok vízkészletének drasztikus csökkenése és a növényeket érő hőstressz sok gazdaságban alapjaiban írta felül a megszokott döntési helyzeteket.

A szakmai bemutatókon azt is kiemelték, hogy elsődleges legyen a talaj védelme, mert a sikeres növényvédelem alapja a jó kondíció. A fenntartható gazdálkodás ugyanis a talaj megismerésével kezdődik, viszont a talaj állapotát nem egyik napról a másikra lehet javítani, ezért a most meghozott döntések hosszú évekre határozhatják meg a termőföldek jövőjét.