A napraforgóban még bíznak a gazdák, a kukorica északra szorul

Egyértelműen a kukorica sínyli meg legjobban a szárazságot, ráadásul 2022 óta nagyon komoly vetésterület csökkenés is van, ami azt jelenti, hogy előtte 1 millió 200 ezer hektáron termesztettünk kukoricát, ami idén lecsökkent 752 ezer hektárra. A Dél-Alföldön sokan ezért nem is vetettek, mert nem él meg a területen, ugyanis a klímaváltozás következménye, hogy északabbra tolódott a vetése és amíg 15-20 évvel ezelőtt a lengyelek jöttek Magyarországra kukoricát vetni, addig idén Lengyelországban 2,1 millió hektárt vetettek. A termesztési övezet is tolódik felfelé. Ez igaz a napraforgóra is, hiszen Romániában három, négyszer annyi napraforgót vetnek hozzánk képest, ezért, ha ott jó termés ígérkezik, az nekünk nem biztató.

Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke úgy összegezte a mögöttünk hagyott hónapokat, hogy júliusban a legtöbb helyen csak 80 mm csapadék esett, ami jót tett azoknak a kapásnövényeknek, amelyek még jó állapotban voltak. Hozzátette: „Nagyon heterogén a növényállomány az országban és nem csak országrészenként, megyénként, falvanként, hanem táblákon belül is. A nagy intenzitású záporoknak van egy olyan rossz velejárója, hogy amit a talaj nem tud hirtelen elnyelni, az elfolyik. Ahol a tábla mélyebb részein több csapadék volt, ott szépek maradtak a növények. Egyelőre nincs olyan nagy baj, mint a 2022-es aszály idején, de a hőhullám nem tett jót”.

A kukorica és a napraforgó két-három hetes elmaradásban van a Dunántúlon a megszokotthoz képest. Ez azért történt, mert a júniusi szárazságot olyan fenolfázisban kapták ezek a növények, ami miatt a júliusi lehűlést és az esőt követően újra tudtak zöldülni és kiesett a két-három hét a vegetációból. De májusban is volt kéthetes lehűlés, ami nagyon korai állapotban érte a növényeket. Ez megnehezíti a becslést, de a 10-15 százalékos betakarításnál lehet látni, hogy mennyit termett a kukorica és a napraforgó.

Nem csak a Dél-Alföldön, hanem Szabolcsban is nehéz a helyzet a nem öntözött kukoricával, ezért sokan a napraforgóban reménykednek. Egyre nehezebb bárhol kukoricát termeszteni, hiszen ha nincs vízutánpótlás, akkor is értelme belevágni. Az aszálystressz a tenyészidőszak második felében, a megporzás és a szemtelítődés idején jelentkezett és ekkor volt a legnagyobb a vízigény. Szabolcsban júniusban egy hónapig nem esett csapadék, ami meglátszott a többi növényen is. Annyira visszavetette a fejlődést, hogy június végén derékig kellett volna érnie a kukoricának, ehelyett csak térdig nőtt meg. A csapadék végül egy hónapot késve érkezett, ami miatt aszálykárról lehet beszélni. A szétszórt területek miatt pedig képtelenség egy nagyobb vízbázist létrehozni, mert az nem kifizetődő. 

A napraforgó jobban bírta a víz nélküli időszakot, bár kisebbek a tányérok, de a szemképződés végül sokkal jobb lett és alacsony, közepes termés várható.

Békésben gyenge volt a telítődés, de jobban bírja kukoricánál. A 40 fok és az UV-sugárzás nem tett jót, ezért 30 mázsa szép, egészséges napraforgóra és 180-200 ezer forintos tonnánkénti árra van szükség ahhoz, hogy a befektetett tőke megtérüljön. Ellenkező esetben jövőre sokan meggondolják a napraforgót is.