A minőségi hústermelés alapja a jól megtervezett gyepgazdálkodás

A legelő- és réthasználatnak jelentős szerepe van az állattenyésztésben, azon belül is a húsmarha- és a juhtartásban. Ezt ismerte fel a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, amelyen belül megalakult a gyepgazdálkodási munkacsoport. A Mészáros Csoporthoz tartozó Talentis Agro Zrt. is fontosnak tartja a kezdeményezést.

Hazánkban 1 millió hektár gyepet tartanak nyilván, a munkacsoport országosan ennek az állapotát igyekszik felmérni. Első lépésként a hazai rét-és legelő területek kiterjedéséről és minőségéről gyűjtenek adatokat, amely alapul szolgálhat a majdani gyepstratégia megalkotásához. Zászlós Tibor a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara alelnöke azt nyilatkozta: a kamara már évek óta azon dolgozik, hogy a gyepeken haszonállatok legeljenek és ezt a jogszabályok is lehetővé tegyék. -Sajnos az uniós jogszabályok ez ellen hatnak, mert a termeléshez kötött támogatások közé sorolják az állattartást és nem teszik kötelezővé, hogy a gyepre ugyanolyan földalapú támogatás jusson, mint a szántóra -mondta az alelnök. Makai Szabolcs, a Talentis Agro Zrt. vezérigazgatója hozzátette: a gyepgazdálkodás és az állattartás szorosan összefügg. -Magyarországon a mezőgazdasági terület nagysága 5 millió hektár, a Talentis Agrohoz pedig ma mintegy 45 ezer hektár tartozik, ebből 36 ezer szántó. Így kijelenthetjük, hogy növénytermelésünk megfelel a stratégiai kritériumoknak, és azon dolgozunk, hogy más ágazataink – borászatunk, szarvasmarha-tartásunk, sertéstermelésünk és tojás-előállításunk – is hasonló eredményeket érjen el. A tejtermelésben 7500 tehenünkkel például már most is piacvezetőknek számítunk, bár a 70 millió literes éves tejmennyiség növeléséhez még van mit fejlődnünk. A rétek és a legelők esetében is fontos a fenntarthatóság, mert ha az ősgyepeken nem lesz állattartás, akkor invazív fajok jelennek meg és végzetesen romlik majd a gyepek állapota -figyelmeztetett a vezérigazgató.

Mindkét szakember hangsúlyozta, hogy a húsmarha és a juhtartásban fontos a gyepgazdálkodás, vagyis az állatok legeltetése. Ezeken az ősgyepeken a fű összetételének az aminosav tartalma hetven százalékkal több, mint egy monokultúrával termesztett takarmánynövénynél. Nem véletlen, hogy a legelőn tartott haszonállatnak kevésbé van szüksége premixekre, vagy kiegészítő takarmányokra, hiszen azt a legelőn, a teremtett környezetben megkapja. -A legeltetésben is jó lenne elővenni őseink tudását -mondja Zászlós Tibor, mivel a szarvasmarha a fűfélék között válogat és az ízletesebbeket legei le először. „Ezt már tudták a gazdák száz éve is, ezért a marha után mindig a juhot terelték ki, mert az az apró fogaival még jobban letakarította a gyepet és így alakult ki a szálfüvek és az aljfüvek tökéletes aránya”. Szintén a hagyományokra utalva hangoztatta azt Makai Szabolcs, hogy vissza kell találni a gyökerekhez, mivel a legeltetéses állattartásból őseink évszázadokon keresztül jól megéltek és egészséges haszonállat egészséges húsával táplálkoztak.

TALENTIS AGRO – Kommunikáció