A mikrobiológia bizonyítottan segít a növények túlélésében, fejlődésében
Egyre többen foglalkoznak olyan mezőgazdasági kísérletekkel az elmúlt időszakban, amelyeket nem csak az éghajlatváltozás és az átlaghőmérséklet emelkedése tesz indokolttá. Az éjszakai mínuszok sem olyanok, mint régen, viszont a nyári melegek kezdenek eltolódni akár a 40 Celsius fok közelébe, vagy fölé is. Ezt mind az emberi szervezet, mind pedig a növény is megérzi, ezért mindkettőnek szüksége van a táplálásra, amit nevezhetünk „immunerőnek”, vagy „multivitaminnak”. A növények esetében a különböző mikrobiológiai alapú megoldások az elmúlt időszakban végzett kísérletek eredményei alapján jelentős segítséget nyújthatnak a szélsőséges környezeti hatásokkal szemben.
Ennek részleteiről beszélt Umenhoffer Péter, a Bio-Nat Kft. cégvezetője. Mint mondta, a kísérletek lényege az, hogy az aszályos időszakban a kontrollparcellák esetében nem alkalmaztak termésnövelő készítményeket, amelynek eredményeként a növények rövid időn belül feladták a harcot a környezeti stressz ellen. Hozzátette: „beszélhetünk itt elsősorban napraforgóról, vagy kukoricáról, amelyek a nagy aszályban nem képesek a végletekig kitartani. Ahol használtunk mikrobiológiai készítményt és a talajéletre odafigyeltünk, ott jól láthatóan a növények még mindig fejlődtek és lényegesen nagyobb volt a vegetáció, magasabb és erőteljesebb növényeket láttunk”.
Erőteljesebb a gyökérzet, nagyobb a szár vastagsága, látványos a növények magassága -így foglalta össze az eredmények röviden a szakember. Nyilvánvaló, hogy víz nélkül a végtelenségig nem él egy növény ugyanúgy, ahogy egy ember sem. De ha van egy jól vitalizált növényünk, akkor az aszálytűrő képességét egy-két héttel el tudjuk már tolni, mire megérkezik a várva várt eső. Például a kísérleteinkben a kontrollparcella (mikrobiológia készítményt nem tartalmazó terület) esetében észrevettük, hogy a megérkezett csapadék már nem képes a növények fejlődését megfelelően támogatni.
A múlt héten érkezett csapadéknak köszönhetően túlélték ezek a növények a száraz heteket. A mikrobiológiai termékek alkalmazása kimutathatóan növeli a növények aszálytűrő képességét, vagyis elősegíti a tápanyagfelvételt a melegebb, csapadékmentes időszakokban is.
Az aszály legjobban a napraforgót és a kukoricát érinti
A kalászosokon belül az árpa betakarításával nagyon sok helyen már végeztek és elég jó a terméshozam, ezért a jövőben át kell azt gondolnunk, hogy a növénytermesztésben milyen kultúrákat használunk. Umenhoffer Péter szerint a kukorica helyett nagyon sok helyen más alternatívát kell elképzelni, például a lent, vagy a hajdinát, csak ezeknek még a piacát kell jól megtalálni, tehát nem mindig az öntözés mindenre a megoldás. Jól kell megválasztani a talaj agrotechnikáját, azon belül is a talajtakarást és a minél kevesebb bolygatást.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy aratás után a szármaradványokat ne hordjuk le a tábláról, hanem úgy forgassuk vissza, hogy hasznos legyen a következő növénykultúránknak és itt van jelentősége a szárbontó készítményeknek.
Visszatérve a mikrobiológiai termésnövelő vizsgálatokra: ezek a készítmények nem csak szántóföldi körülmények között vizsgáztak nagyon jól, hanem kertészetekben is. A gyepeknél szembetűnik a fű telítettsége, dússága és vitalitása egy olyan gyeptársuláshoz képest, mint ami csak megkapta a vizet és a nitrogén utánpótlást. Nem mindig csak a nitrogénben kell gondolkodni, mert sok más tápanyagot is fel kell vennie a növényeknek.
A díszkertek esetében nem csak a füvet, hanem a babérmeggyet és a leylandi ciprust is bevonták a vizsgálatokba és a kontrollparcellához képest lényegesen szebben fejlődtek, sőt volt olyan babérmeggy, amely a kiszáradástól lett megvédve ezeknek a készítményeknek a segítségével. A mikrobiológia készítmények segítettek például a málnánál, a paprikánál és a paradicsomnál is, mivel a növények már telepítéskor megkapták a komposztot, így a termésnövelő készítmények együttes hatásának köszönhetően könnyebben tudták felvenni a tápanyagokat. Ebben a meleg időszakban a lombozatra kijuttatott mikrobiológiai termékek és a huminsavas kezelések jelentős mértékben segítették a növényeket, mivel bizonyos fokú védelmet nyújtottak számukra.