A légköri szárazság és a magas hőmérséklet kivégezte a diótermést

Megbarnult, kiszáradt, összeesett. Ilyen az idei dióbél minősége. Gyakorlatilag megégett a dió, ami a szakembereknek nem új jelenség, mert amióta van dió és napsütés, azóta ez előfordul, de idén amiatt számít rendkívülinek a dióégés, mert vannak olyan ültetvények, ahol valamennyi dióban megtalálhatók a napégés tünetei. Vannak olyan ültetvények, ahol nem is szedik le és le sem rázzák a diót, hanem ott hagyják, mert nem éri meg vele foglalkozni.

A Balaton déli oldalán, a Dunántúl középső részén és a tó környékén termesztők mindig jobb helyzetben voltak és vannak a Balaton klimatikus viszonyai miatt, amelynek köszönhetően a fagytól is képes megmenteni a fákat a víz közelsége. Idén azonban ez sem segített, mert mindenütt komoly gondok vannak a dió minőségével. Ezt erősítette meg Gara Miklós, a Boglár-Kert Kft. ügyvezető igazgatója.

Mint mondta, az embereknek a napégésről az UV-sugárzás, a napszúrás, a naptej és a hőség jut eszébe, de a diónál ez egy kicsit másként van: a növény teljes mértékben képes védekezni a napégéssel szemben, viszont idén nyáron kétszer is nagyon magas volt a hőmérséklet és a légköri szárazság, ami miatt a dió felületén és a leveleken olyan sérüléseket hoztak létre, ami a sejtek és a szövetek pusztulásához vezetett. „Ez egy normális évben előfordulhat, de ilyen mértékben és földrajzi szempontból ilyen nagy területen az én szakmai pályafutásom alatt nem volt hasonló”.

Szeptember közepén derül ki, hogy milyen lesz a dió minősége, amikor az első diót megtörik a szakemberek. Addig marad a találgatás, viszont a barnulás jeleit már korábban látták a termelők, akik úgy tartják, hogy még ezt a minőségűt is lehetne értékesíteni másodosztályú kategóriában, de a mostani szezon annyiban más, hogy amikor szárítás közben összeesik a dió, aszalódik és léhává válik, akkor ezzel sok mindent nem lehet kezdeni.

A mennyiség összességében közepes, de az idei termés nem igazán értékelhető, pedig jól indult az év, mert elkerülte a fagy ezeket a szerencsésebb helyen lévő ültetvényeket. Majd jött a napégés, ami olyan erős volt, hogy a termés 80 százaléka felhasználhatatlanná vált. A dió szempontjából nézve egy folyamat a napégés: a talajban meglévő szárazság miatt a fa nem volt képes arra, hogy a párologtatással csökkentse a környezeti hőmérsékletét, ugyanakkor a besugárzás tartós volt, ami képes felmelegíteni a dió felületét 50 fok felé. Az elpusztult szöveteken ilyenkor megtelepednek a gombák, de ami a belsejében van, azt utólag látják meg.

Gara Miklóst végül arról is megkérdeztük, hogy ezek után lesz-e mit értékesíteni. A szakember szerint az egész Kárpát-medencében erős keresleti piac alakul ki, de igazából nem lesz mit keresni, mert annyira drámai a helyzet. Ezt a növényt is csak öntözött körülmények között érdemes termeszteni, mert ahol erre idén nem volt lehetőség, ott a terméssel gondok lehetnek. Június közepétől a balatonlellei térségben lehullott pár milliméter eső nem befolyásolta a termést, holott ezek a diófajták nem erre vannak felkészülve, hanem a havi 50 milliméterre. Ehelyett a légköri szárazság és a magas hőmérséklet megpecsételte az idei diótermést.