A betegé tett termőföld nem képes a vízmegtartásra

A talaj egészségi állapota nagyon sokat romlott az elmúlt évtizedek során, ami azt jelenti, hogy a talajban élő baktériumok, mikroorganizmusok és gombák, vagyis egy egész életközösség sérült, de már vannak olyan helyek, ahol ezek a közösségek teljesen el is pusztultak. Pedig ezek a rendszerek felelősek azért, hogy a víz a talajban maradjon. Vajon hogyan tudjuk felvenni a harcot az aszállyal? Mit ültessünk az eddigi növények helyett? Valóban klímaváltozásról beszélhetünk-e, vagy ez egy természetes, még visszafordítható folyamat?

Az aszályellenes technológia alkalmazása nem egyik évről a másikra hoz eredményt, ez egy annál hosszabb folyamat. Így foglalta össze az előttünk álló időszakot dr. Kisvarga Szilvia, a Magyar Agrár és Élettudományi Egyetem kutatója, aki szerint léteznek erre különböző módszerek, melyeket világszerte sikeresen alkalmaznak: ilyen a talajegészség fenntartása, ami csak az első lépés, viszont enélkül nem történhet semmi, ezért, ha a vízmegtartó képességét növeljük, akkor az már félsiker. Mint mondja, ezt kell kiegészítenünk különböző technológiákkal, amelyek teljesen környezetbarát módszerek. Ilyen a talajtakarás, a takarónövények alkalmazása, a különböző növény- és fa sávok ültetése. Ezeket komplexen kell értelmezni, vagyis semmi nem történik, ha csak az egyik lehetőséggel élünk.

-A talajt takarni és egészségessé kell tenni, majd növénysávokat kell létrehozni. Ha ezt éveken keresztül megfelelően végezzük, akkor az már felfogható egy szemléletváltozásnak, amelynek eredményeként sokat tettünk az aszály ellen -összegezte az egyetemi kutató. Véleménye szerint ezeknek köszönhetően már sikerülhet hűteni a környezetet. S ha a sokat emlegetett fák ültetését is ide vesszük, akkor több lesz a csapadék és kevésebb meleg napra van esély.

Veszélyben a fenyő, de jön a pisztácia és a füge?

Bár a növényekkel rendkívül sok mindent meg lehet oldani, viszont az elmúlt két-három év bebizonyította azt, hogy fajta- és növényváltásra van szükség. A hazai klíma az elmúlt 30-40 évben kialakított egy jól működő rendszert, hogy milyen növényeket kell ültetni, milyen hőmérsékletre kell készülni és mennyi csapadék esik. Ez teljesen megváltozott, emiatt a jelenlegi növények ezeket a körülményeket nem bírják. Ha mindent megteszünk értük, akkor sem, mert az aszállyal és a magas hőmérséklettel ezek a növények nem tudnak mit kezdeni.

Kisvarga Szilvia szerint a fenyőfélék is ide sorolhatók, mert kezdik feladni a harcot, de a kőrisek és a hársfák is szenvednek, ami nem jelenti a végleges eltűnésüket Magyarországról, hanem a természetes környezetük északabbra helyeződik át, ahol hűvösebb a klíma. A kiskerti növények esetében egyre több helyen megjelennek a déli, mediterrán növények, amelyek egyre jobban kezdik érezni magukat – ilyen a füge, védett körülmények között lassan az ananász, a gránátalma, vagy a pisztácia. Ezek a feltételek egyre inkább optimálissá válnak számukra.

A hőkupola kiszorítja az esőt

Az aszályra nem lehet úgy tekinteni, mint egy hosszú ideig tartó csapadékmentes időszakra, hanem a klímaváltozás és a városiasodás együttes következményével szembesülünk, amivel egyelőre nem tudunk mit kezdeni. „Az embernek nagy szerepe van ebben – gondoljunk csak az urbanizációra, vagy a környezetszennyezésre. Ha csak ezt a két dolgot nézzük, akkor ezek negatívan hatnak az egész ökoszisztémára és felgyorsítják ezt az egész folyamatot”.

Az aszály a száraz talaj és az anticiklonáris hatás miatt is alakult ki, amelynek hatását főleg a Dél-Alföldön és a Duna-Tisza-közi területeken láthatjuk. Ez a folyamatos forró levegő leszálló légáramlást okoz és szárazabbá, majd magas légnyomásúvá válik. Az atlanti térségekből a csapadékkal teli légáramlatok emiatt nem tudnak ide érkezni, mert az uralkodó hőkupola légnyomása a csapadékkal teli levegőt kiszorítja és kikerüli az ország nagy részét. Kisvarga Szilvia azt mondja, hogy ez egy folyamat, amelynek következtében a hőkupola egyre gyakoribb és nagyobb lesz és északabbra vándorol a Ráktérítő vonalától, így hazánkban is erőteljesebben érezhető ez a hatás.

A megoldásról azt mondja a szakértő, hogy olyan betegségnek ellenálló és szárazságtűrő növényekre van szükség, amelyek ezeket a körülményeket elviselik. Felhívta végül a figyelmet az első fél évben lehullott csapadék mennyiségére, ami Budapest környékén több helyen 250 milliméter körüli volt. Ez azt jelenti, hogy a teljes évre kivetítve, ha ez így folytatódik, lehet, hogy nem fogja elérni az 500 millimétert sem, pedig az országra jellemző éves csapadékmennyiség 600-700 milliméter.